BetűméretKüldd továbbNyomtatásFőoldal | Utazás | Olcsó olaj és karavánszeráj

Olcsó olaj és karavánszeráj

Olcsó olaj és karavánszeráj

Szerző: Fleischer Stella | 2011.02.17
Forrás: manus.hu

Az –isztán országok nem tartoznak a legkedveltebb úti célok közé. Ám, ha valami igazán különlegesre vágysz, fedezd fel, például Üzbegisztánt

Kapcsolódó cikkek


Az -isztán országok közül, melyek volt szovjet utódállamok, Üzbegisztán az a nyitott ország, ahol a legtöbb turista fordul meg. Készüljünk fel lelkileg két fontos dologra: egyrészről, az országban nagyon rosszul beszélnek angolul, inkább az orosz nyelvvel tudunk boldogulni (úgy viszont mindenki tud). A másik, hogy nagyon nagy a kosz, iszonyatos toalett állapotok uralkodnak, mindig legyen nálunk sok higiéniai és popsi törlőkendő, mert sok esetben nincs alkalmunk kezet mosni, az illemhelyiségek úszik a „trutyiban”, vagy WC hiányában az útszélen kell elintézni a dolgunkat.


Tashkentbe csak átszállással juthatunk el, a legcélszerűbb Prágán keresztül utazni, onnantól mintegy 6 óra a repülőút, és a Czech Airlines nagyon jó színvonalú, jó a kaja a fedélzeten, változatos, sok és finom, és folyamatosan takarítják a mosdót is.
Ami Üzbegisztánt illeti, építészetileg egyébként Iránra hasonlít leginkább, az iszlám kék, zöld és fehér színvilága dominál, és sok medresz esetén elmondható – nekünk, európai szeműeknek – hogy, ha egyet láttál, mindet láttad!

Tashkentben, az ország fővárosában 1966-ban egy pusztító erejű földrengés tulajdonképpen mindent lerombolt, a várost újjá kellett építeni, a Függetlenség terén erről a katasztrófáról egy szocreál emlékmű is tanúskodik. A fővárosban ezer éves, koszos, rozoga buszok közlekednek. Érdemes végigfutni a központi bazáron, de eszünkbe ne jusson enni bármit is, ha meg akarjuk úszni komolyabb gyomorproblémák nélkül. Az utcán és bazárokban Üzbegisztánban egyáltalán ne együnk semmit, mert a higiénia itt nem megfelelő a mi gyomrunk számára! Nézzük viszont meg a fővárosban Barak kán medreszét, amit más néven „közép-ázsiai Vatikán”-nak is neveznek, nagyon érdekes és szép, valamint Kukeldas medreszét, mely az iszlám teológia egyik központja, és az épület a XVI. századból származik.

Az országban 3 nagy attrakció van, amit mindenképp meg kell nézni, ha már elmegyünk ilyen messzire.
Vámbéry Ármin útleírásában is szereplő Khiva városa egy csodálatos kis „zárt” világ, a Kara-Kum sivatagban található oázisok egyike, és Tashkent után az ember itt érzi végre, hogy: „na igen, ezért jöttem ide, hogy valami ilyesmit lássak”. Khiva óvárosában található minden fontos látnivaló egy csokorban van: mecsetek, medreszek, paloták és mauzóleumok, no, és természetesen mindenütt, folyamatosan portékáikat eladni akaró, levakarhatatlan „kufárok”. A várost több mint 2 km hosszú és 7-8 m magas fal védelmezte sok-sok évszázadon át.

Bukhara évszázadokon keresztül az iszlám szent városnak számított, így a legtöbb látnivaló és műemlék itt található, sok a XII századból maradt fent. Nagyon érdekes a XVI-XVII. századi Ljabi-hauz központ, ami a társadalmi élet központja, a korábban karavánszerájként működő Divan-begi medresze, ahol a kereskedők anno megpihentek, és a XII. századi Magoki–Attari mecset vagy Ulugbek medresze. A város közelében épült a Mokhi-Khosa Palota, amelynek csodálatos, arannyal díszített teremi a cári Oroszország hangulatát és pompáját elevenítik fel bennünk!

A harmadik lenyűgöző város Szamarkand, melynek fénypontja a Regisztán tér, melynek beépítését a XV. században kezdték el, igazi iszlám feeling kerít itt hatalmába bennünket a kék, mint fő szín, valamint a zöld és fehér színek kompozícióival, csodálatos homlokzatokkal, kupolákkal. Elvileg kell a tér területére fotójegyet váltani, de senki nem ellenőrzi, hogy ténylegesen fényképezünk-e vagy sem. Szamarkandban található a Bibi Hanim mecset, mely Közép-Ázsia legnagyobb mecsetje. Itt található Gür Emír mauzóleuma, mely a XV. századból való, és a hiedelem szerint, ha kívánunk valamit, és háromszor megkerüljük, kívánságunk teljesülni fog, valamint nagyon érdekes a Sahi Zinda nekropolisz is. Szamarkand amúgy feltűnően jó állapotú. Ennek történelmi hátterében az áll, hogy a szocializmus elvtársai, amikor még nem nagyon lehetett külföldre, és kiváltképp nyugatra utazni, a Szovjetunión belül utaztak, és Szamarkand ilyen „üdülési”, kulturális központ volt, tehát a „nagy, egységes Szovjetunióban” sem hagyták lehanyatlani!

Ha a Közép-Keletre vágynánk, pl. Iránba, de nincs elég pénzünk oda utazni, az Iránt és Üzbegisztánt egyaránt megjárt fanatikusok egyöntetű véleménye, hogy Üzbegisztán építészetileg (!) vetekszik Iránnal. Valóban sokat láthatunk itt. A bádoggyomrunkat azonban ne felejtsük itthon, mert az üzbég higiéniai körülmények miatt szükségünk lesz rá!

A szállodák egyébként jó minőségűek, az emberek kedvesek, sokuknak van arany fogkoronája, ez kint a mai napig a gazdagság „fokmérője”. 4 dollárba kerül az éves fűtésük, mert az országban sok a földgáz, s így az üzemanyag is rendkívül olcsó! Az árak amúgy nem alacsonyabbak a nagyvárosi üzletekben, mint idehaza. Költőpénznek dollárt vigyünk, de vigyázzunk, mert csak a „nagyfejűeket” fogadják el, azaz, 1 dolláros címletet ne nagyon vigyünk, nem igazán fogadják el, inkább 5, 10 dollárosokkal készüljünk az útra.


 

Na mit szólsz hozzá? (Eddig 0 komment érkezett)

Hirdetés

Facebook

.

Partner oldalak

Hirdetés

Oldaltérkép