BetűméretKüldd továbbNyomtatásFőoldal | Egészség & Sport | A fenyegető stresszt a pasik rosszabbul kezelik

A fenyegető stresszt a pasik rosszabbul kezelik

A fenyegető stresszt a pasik rosszabbul kezelik

Szerző: Alec | 2011.08.29
Forrás: manus.hu

A stressz valóban komoly betegségek forrása lehet, ezért is kell komolyan vennünk őket. Ellenkező esetben az életeddel hazardírozol.

Stresszhelyzetben a szervezet automatikusan felkészül a fenyegetés kezelésére: beállítja a légzést, a szívverést és az izmokat is a harcra vagy a menekülésre; az adrenalin mozgósítja az energiatartalékokat, a vér pedig a bőrből az izmokba koncentrálódik, ahol feltehetőleg szükség lesz rá, valamint így egy esetleges sérülés sem jár olyan heves vérzéssel (testi veszélyeztetettség esetén az ember sokszor észre veszi, ha megsérül). Ha a veszély elmúlt, és az energiatartalékokat is felemésztette a harc vagy a menekülés, a szervezet visszaáll alaphelyzetbe.

Rövid távon a szervezet számára még hasznos is lehet, ha nem is fizikai „fenyegetésről” van szó: felpörög a gondolkodásod, jobb eséllyel teljesíthetsz egy szoros határidőt, vagy épp extra löketet nyerhetsz egy verseny megnyeréséhez.

Ha azonban a szervezeted folyamatosan vészhelyzeti üzemmódban áll, de nem harcolsz és nem is menekülsz, úgy a feszültség megmarad. Ilyenkor nem veszed észre a vészjelzéseket, nehezebben állsz vissza alaphelyzetbe, a halmozódó stresszhatások pedig rögzülnek a szervezetében. Ez esetben a következő tünetek valamelyikével – akár többel is egyszerre – számolnod kell:

  • Gyomorfekély – a kiegyensúlyozatlanság és az örökös aggodalmaskodás tipikus következménye.
  • Megváltozott légzésritmus – a szervezet nem kap elég oxigént az anyagcsere-folyamatok megfelelő lebonyolításához. A légzés emellett fontos szerepet játszik a nyirokkeringésben; a mellkas mozgása masszírozza a májat, mely utóbbi pedig a szívre gyakorol hatást.
  • A megemelkedett adrenalinszint nyomán leeshet a vércukorszint, ami pedig rossz hatással van az idegrendszerre.
  • Meggyengült keringés: elhúzódó stresszhelyzetekben a zsír eltömíti az artériákat, megemelve a vérnyomást. Így a hormonok sem tudják rendesen bejárni a vérrel a szervezetet, az pedig sebezhetővé válik a fertőzésekkel szemben.

Úgy tűnik, bizonyos betegségek bizonyos érzetekkel függenek össze. A rákban szenvedőknek például gyakran nehezükre esik kifejezniük vagy elengedniük magukat – viszont kifejezetten jót tesz nekik az elfojtott stresszt levezető meditáció. A szervezeted már évekkel korábban riadót fúj, ha valami súlyos betegség van kialakulóban – csak oda kell figyelned rá.


A stressznek is van kémiája

Megváltoztatja az egész szervezeted kémiai összetételét a stressz, mindenekelőtt adrenalintermelésre serkenti a mirigyeket, és mire észbe kapsz, már meg is változott a légzésed, felgyorsult a szívverésed, megugrott a véred glükózszintje, a pupilláid pedig kitágultak; „üss vagy fuss”. Ilyen, ha ismeretlen hangra ébredsz éjjel, vagy ha veszekedés tör ki a családban; elszabadulnak az indulatok, és velük a vérnyomás is. A vészhelyzetek stresszesek, a kezelésük pedig energiát igényel – ami más forrás híján a hétköznapi karbantartó funkcióktól von el a szervezet, megfosztva így a sejteket bizonyos tápanyagoktól és vitaminoktól.

Ismeretes, hogy a nők általában szeretik megbeszélni a problémákat, azonban a férfiak a több szerotonin hatására inkább hallgatnak.


A korai jelek

Ahogy azt már fent említettük, amikor a stresszmennyiség túllépi az egészséges szintet, akkor jelez a szervezeted, még hozzá ezekkel a hétköznapi tünetekkel:

  • Krónikus fáradtság, letargia, érdektelenség a szabadidős tevékenységek iránt.
  • Összpontosítási nehézségek.
  • Fejfájás, gyomorbántalmak.
  • Izomfeszültség.
  • Alvászavar.
  • Fokozott alkoholfogyasztás.
  • Család és barátok hanyagolása.
  • Ingerlékenység.
  • Humorérzék elvesztése.
  • Fokozódó pesszimizmus.
  • Önbizalomhiány.

 

Na mit szólsz hozzá? (Eddig 0 komment érkezett)

Hirdetés

Facebook

.

Partner oldalak

Hirdetés

Oldaltérkép