BetűméretKüldd továbbNyomtatásFőoldal | Egészség & Sport | Fokhagyma, bor, csoki, hal - szupernégyes a szívbetegségek ellen

Fokhagyma, bor, csoki, hal - szupernégyes a szívbetegségek ellen

Fokhagyma, bor, csoki, hal - szupernégyes a szívbetegségek ellen

Szerző: Alec | 2011.11.02
Forrás: manus.hu

Hihetetlenül hangzik, de igaz: már heti fél adag halétel elfogyasztásával is csökkenthető a halálos kimenetelű szívroham kockázata.

Nagyon könnyű figyelmen kívül hagyni a szívbetegség kockázati tényezőit, hiszen többségük nem érezhető, márpedig fájdalom hiányában rendkívül erős a kísértés, hogy meggyőzd magadat: minden rendben. Gyakran egy rokon vagy ismerős váratlan szívrohama kell ahhoz, hogy megijedj és elszánd magadat. De ne feledd, hogy a szívbetegség hosszú évek alatt alakul ki, és a már beindult kóros folyamatokat nem lehet egyik napról a másikra visszafordítani. Minél előbb áttérsz az egészséges táplálkozásra, annál hamarabb érvényesülnek kedvező élettani hatásai. Tehát: mire vársz?

Szívbetegség és magas koleszterinszint 

Ha a szívbetegség kialakulásában az étrend játssza az egyik legfontosabb szerepet, akkor logikus, hogy annak megváltoztatása lehet a megelőzés legfőbb eszköze. Felejtsd el a szalonnát és más zsíros ételeket, fogyassz helyettük több halat, gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű lisztből készült terméket. Ezeket a módosításokat azonban nem kell egyszerre bevezetni. Először csak néhánnyal kezdd, annyival, amennyit tartani tudsz, azután apránként továbbiakat is léptess életbe. Már az is jelentősen csökkenti a szívroham kockázatát, hogy minden étkezés keretében elfogyasztunk egy gyümölcsöt vagy zöldséget. 

Sőt, az egészséges étrend a már fennálló szívbetegségből esetleg ki is gyógyíthat – ez az, amire a pirulák nem képesek –, mégpedig a koleszterinszint és a vérnyomás csökkentésével, a vércukorszint normalizálásával, a gyulladásos folyamatok visszaszorításával és a fogyás elősegítésével. Mindezt számos vizsgálat bizonyítja, többek között azok a lyoni kutatások, amelyek a szívegészség és a táplálkozás összefüggéseit elemezték. Azon szívbetegeknél, akik mediterrán étrendre tértek át (tehát vörös húsok és feldolgozott élelmiszerek helyett friss termények, teljes kiőrlésű gabonafélék és egészséges zsiradékokat tartalmazó halak, olívaolaj és diófélék kerültek az asztalukra), 50-70 százalékkal csökkent az újabb szívinfarktus kockázata azokhoz képest, akik továbbra is az egészségtelen, nyugati típusú táplálkozási szokásokat követték.

 

Zsíros húsú halak 

A halak fogyasztása sokféle módon gyakorol jótékony hatást a szívre és az érrendszerre. Ha hetente egyszer halat ebédelsz vagy vacsorázol, az nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy eggyel kevesebb húsételt eszel – és ez önmagában is eredmény, többek között azért, mert a koleszterinszinted ezzel sem nő tovább. De a halakban lévő zsírok kiváltképp egészségesek: stabilizálják a szívritmust, így elősegítenek az aritmia (szabálytalan szívverés) megelőzésében, ami szívelégtelenség, trombózis és stroke előidézője lehet, továbbá csökkentik a koleszterin és a trigliceridek szintjét, valamint mérséklik az artériák gyulladását, ami a legújabb kutatások szerint főszerepet játszik a szívbetegség kialakulásában. A halevők szervezetében egy gyulladásjelző marker, az úgynevezett C-reaktív fehérje (CRP) akár 33 százalékkal alacsonyabb arányban lehet jelen, mint azoknál, akik nem fogyasztanak halat. Mivel a CRP szintje többnyire azoknak a szívrohamon átesett betegeknek a szervezetében is magas, akiknél a koleszterinszint normális, egyes szívgyógyászok szerint ez a markerfehérje még megbízhatóbban jelezheti a szívbetegségre való hajlamot, mint a koleszterin.

Hetente legalább két adag (25-40dkg) zsíros húsú tengeri halat érdemes tehát elfogyasztani. Sokakat aggaszt – joggal – az egyes halak húsában felhalmozódott higany. Főleg a cápa, a kardhal, a királymakréla és az óriás laposhal húsa lehet veszélyes, ezeket kerüld. Ártalmatlan viszont a csendes-óceáni lazac és a tőkehal.

 

Bor, sör, röviditalok

A szív egészségének megőrzésével kapcsolatban a vörösbor került reflektorfénybe, jóllehet mindenféle szeszes ital véd a szívbetegség ellen, ha mértékkel fogyasztod. Az alkohol növeli a jó koleszterin szintjét, míg a rossz koleszterinét csökkenti, esetenként pedig gyulladáscsillapító hatást is gyakorol (fogyasztásának köszönhetően visszaesést figyeltek meg a gyulladásjelző vegyületek mennyiségében. Nemrég kimutatták, hogy 30 százalékkal ritkább a szívbetegség az idősebb korosztályból azok körében, akik naponta megisznak egy pohár szeszes italt. Az egyik kórházban pedig a szívrohammal beszállított betegek adatait egyeztetve az derült ki, hogy 32 százalékkal többen maradtak életben azok közül, akik naponta átlagosan kétpohárnyi alkoholt fogyasztottak. 

Tény, hogy a vörösbor rendelkezik bizonyos előnyökkel, ugyanis tartalmazza a szőlőhéjban találhatóak olyan vegyületek, melyek egyrészt a vérrögképződést akadályozzák, másrészt a koleszterinszint csökkentésében segítenek. 

Férfiaknak az ajánlott mennyiség naponta egy pohár, mely a tudomány mai állása szerint még nem árt, de védi a szívet. A különböző szeszes italoknál a „pohár” eltérő mennyiséget jelent: bornál legfeljebb 1,5dl, sörnél 4dl, röviditalnál 0,5dl a megengedett.

 

Fokhagyma

A friss fokhagyma jellegzetes aromáját adó antioxidáns vegyület gátolja a vérrögök és az érfalakra lerakódó plakkok képződését, valamint a koleszterinszintet is bizonyos mértékben csökkentheti. Ha más szívbarát élelmiszerekkel kombinálva naponta fogyasztod, a fokhagyma 76 százalékkal csökkentheti a szívbetegség kialakulásának kockázatát. 

A fokhagyma részben vérhígító tulajdonsága miatt jótékony hatású a szív-ér rendszerre, de éppen emiatt némely vérhígító gyógyszer hatását felerősítheti. Aki tehát ilyen készítményt szed, illetve vérképzési problémái vannak, műtét előtt áll, vagy szülni készül, fokhagymakúra előtt kérje ki orvosa véleményét.

Egyes szakemberek szerint nem kevesebb, mint napi kettő-négy gerezd fokhagyma elfogyasztása az ideális. Hő hatására a fokhagyma biológiailag aktív vegyületei lebomlanak, de megőrizhetők, ha a gerezdeket sütés-főzés előtt összezúzzuk, vagy apróra vágjuk, és 10-15 percig állni hagyjuk.

  

Étcsokoládé 

Nem tévedés: a bor mellett a csokinak is előkelő helye van a szívbarát étrendben. Az étcsokoládé ugyanis – mert erről van szó – tele van ugyanazokkal az antioxidánsokkal, amelyek a vörösborban és a zöld teában is megtalálhatóak. Sőt, amazoknál jóval több olyan vegyületet tartalmaz, amelyek gátolják a vérrögképződést, lassítják az LDL-koleszterin oxidációját (így kevésbé lesz hajlamos letapadni az érfalakra), rugalmasabbá teszik az erek falát, és csökkentik a gyulladást. Sőt, az étcsokoládé a „jó” koleszterin szintjét kissé emeli. 

Persze a csokoládéban sok a zsiradék, de ennek harmada sztearinsav, a telített zsírsavak egy olyan fajtája, amely az LDL-koleszterinszintet nem emeli, míg egy másik harmada egyszeresen telítetlen zsírsav, amely csökkenti azt. 

Egyes kutatási adatok alapján úgy tűnik, hogy napi 45 g étcsokoládé fogyasztása 10 százalékkal csökkentheti a szívbetegség kialakulásának kockázatát. Legalább 60 százalékos kakaótartalmú fajtát vegyél. Az étcsokoládé egészségesebb a tejcsokinál, ugyanis nagyobb a kakaótartalma, így több flavonoid van benne. E vegyületek a tejcsokiból sem hiányoznak, de a tej akadályozza a felszívódásukat. Az étcsokoládé ráadásul kevesebb cukrot tartalmaz.

 

Na mit szólsz hozzá? (Eddig 0 komment érkezett)

Hirdetés

Facebook

.

Partner oldalak

Hirdetés

Oldaltérkép